A weblap (más szóval weboldal) egy olyan számítógépes dokumentum, mely megfelel a World Wide Web számára, és alkalmas arra, hogy egy webböngésző (program; browser; Chrome, Firefox, Opera stb.) megjelenítse.
Ne keverd össze a webet az internettel! A WWW az internetnek az a része, amely honlapokat tartalmaz. Az interneten mehetnek pl. kábeltévés csomagok is, ez nem része a WWW-nek. A webböngésző a weblapot monitoron vagy mobil eszközön jeleníti meg böngésző program segítségével.
A weboldal általában a dokumentum látható elemeit foglalja magába, de a weblap szó jelentheti magát a számítógépen tárolt fájlt is, melyet általában HTML vagy más hasonló leíró nyelven írtak meg. A böngészők a html alapján jelenítik meg a szöveget, képeket stb., amelyeket kiegészíthetnek általában javascript programnyelven megírt funkciók, pl. automatikus kilépés, ha 30 percig nem történik mozgás a webhelyen vagy lenyíló menük kezelése.)
A weboldal egyik fő jellemzője a hiperszöveg vagy hypertext, mely más weboldalakra navigálhat el minket linkeken (hiperhivatkozásokon) keresztül.
A magyar lakosság túlnyomó többsége tévesen weboldalnak nevezi a webhelyeket is, mivel az internet magyarországi elterjedésekor az angol website szót nem fordították le. Kezdetben nem volt rá megfelelő magyar szó, az újságírók és a média tévesen kezdte a webhely fogalmára is a weblap/weboldal kifejezést használni, ezért a köznyelvben is így terjedt el a téves használat. Viszont mind a mai napig a webhely kifejezés nem terjedt el eléggé a szakmai-műszaki körökön kívül. Ezért helyette tévesen a "honlap", "weblap", "weboldal" szavak valamelyikét használják a köznyelvben. A webhely egy adott doménen található weboldalak és a hozzájuk kapcsolódó fájlok (pl. képek) összessége, tehát a webhely/webszájt, weboldalakból/weblapokból tevődik össze. Egyik része a másiknak; az egyik fogalomból épül fel a másik fogalom; semmiképpen nem azonosak.
A honlap (az angol "homepage" szóból; más néven "kezdőlap") pedig az adott webhelyen található weboldalak közül az elsőt jelöli, a főoldalt, azaz a kezdőlapot. (VG: Ez általában index.html, vagy index.php vagy valami hasonló, ezt ki lehet jelölni a webhely szolgáltatójának a rendszerében.)
Mivel az internet magyarországi elterjedésekor egyes szavakat lefordítottak, másokat nem, egyes szavakra hamarabb találtak magyar megfelelőt (akár tükörfordítás, akár nyelvújítás segítségével), mint más szavakra, és mivel sokan rosszul használták az eredeti fogalmakat, keverve azok jelentéseit, ezért a mai magyar nyelvben már az eredeti fogalmak helyett a legtöbben szinonimának gondolják a weblap, weboldal szavakat a webhely, webszájt illetve a honlap szóval. A magyar nyelvben – főként a hétköznapokban – általában három értelmet tulajdonítunk a honlap, webhely, weblap és weboldal szavaknak."
A weboldalakat a webszerver tárolja. Webszerver programok pl. az Apache vagy a Microsoft-os IIS. Ahhoz, hogy legyen weboldalunk,
A weboldalak szerver-kliens alapon működnek: a böngésző programunk (kliens oldal) kommunikál szolgáltató webszerverével. Kérést küld neki, az visszaküld egy üzenetet (pl. hogy nincs ilyen oldal), vagy visszaküldi a webhely fájljait a böngésző programunknak, amit az értelmez és megjelenít a monitoron.
Amikor beírunk egy URL-t (pl. origo.hu), akkor az interneten megtalálható DNS szerverek (domain name server) előállítják a webszerver IP-címét (pl. 178.02.123.21) és erre az ip-címre továbbítják a böngésző kérését. A webszerver visszaküldi a kért oldalt (pl. valami.hu/kapcsolatok), vagy ha csak a domént írták be, akkor az index.html vagy index.php tartalmát (pl. ha beírjuk, hogy origo.hu, akkor a https://www.origo.hu/index.html oldal tartalmát küldi vissza). A http az a protokoll (szabályrendszer), amelynek szabályai szerint a weboldalak „közlekednek” az interneten. Az „s” a https-ben azt jelenti, hogy a kapcsolat a böngésző és a webszerver között titkosított (security).
A weboldal lehet egyetlen fájl (pl. a.html, vagy index.html), amit minden további nélkül meg tudunk nyitni a böngésző programunkkal a saját gépünkről. Ilyenkor csak szöveg (ill. hypertext) van a weboldalon, de az lehet csicsásan formázott. Nyilván ma már nem érdemes olyan weboldalt készíteni, ami kizárólag szöveget tartalmaz.
Ha kép, média is van a honlapon, akkor a weblap mellett ezek a fájlok is tárolódnak a webszerveren (webhelyen).
Egyes weboldalak statikusak, a tartalmuk állandó, mindenkni ugyanolyannak látja, nincs interakció a látogató és az üzemeltető között. Ezek nem kapcsolódnak adatbázisokhoz (pl. egy webáruház nem ilyen, de egy múzeumot bemutató webhely lehet statikus). Az is előfordulhat, hogy több weblap alkot egy rendszert (pl. az index.html a homepage, de van pl. egy kapcsolat.html, ami az elérhetőségeket tartalmazza). Ezek tudnak egymásra hivatkozni linkekkel.
A statikus oldalak előnyei: nagyon gyors, biztonságos (mivel nincs webszerveren futó program, nincs mit feltörni), hamarabb elkészül, könnyen és gyorsan készíthető biztonsági mentés, sokkal kisebb tárhelyet foglal, nem kell hozzá adatbázis és kódfuttató környezet (pl. php), olcsóbban üzemeltethető. Ezek a weboldalak primitív szövegszerkesztővel is megírhatók (pl. Jegyzettömb), csak ismerni kell a html nyelv elemeit. Vannak olyan szoftverek is, amik előállítják a html kódot (pl. Kompozer, Dreamweaver, de a Word is képes rá).
A legfejlettebb weboldalak (pl. webáruházak, kereshető hírportálok stb.) dinamikusak. A html fájlokat a felhasználó igényeinek megfelelően egy program állítja elő (pl. pHp, Perl vagy Python programnyelven írták), és az adatokat (pl. cikkek tartalmát, cikkajánlót, hirdetéseket) adatbázisból szedik (pl. MySql, Oracle).
Vannak tartalomkezelő rendszerek is (CMS: Content Management System), amelyek segítségével a html-t nem ismerő felhasználók is tudnak összeállítani profi weboldalakat. Ilyen a WordPress, a Joomla és a Drupal, amelyek általános tartalmak, jellemzően blogok előállítására való keretrendszerek. MySql (vagy MariaDB) adatbázis-kezelőt és pHp programnyelvet használnak. A webszerverre telepítés után a felhasználó telepíthet sablont (template), amelyiknek a jellemzőit megváltoztatva beállíthatja a weboldalak kinézetét (színsémák, képek, logó, betűkészlet stb.). Vannak olyan CMS rendszerek, amelyeket speciális feladatokhoz írtak, pl. a Prestashop webáruházhoz való. Plug-in vagy modul segítségével extrákkal ruházhatjuk fel (pl. megosztás gombok, GDPR üzenet, oldalsó modulok). Ezek a rendszerek és extra funkciók sűrű frissítéseket igényelnek, karbantartásukra és biztonsági mentésükre fokozattan kell figyelni.
A CMS rendszerek nagy előnye, hogy ha egy szakértő felépítette a szükséges kinézetet, utána nem kell foglalkozni mással, mint a cikkek megírásával – ezt már bárki meg tudja csinálni, nem kell hozzá magasabb szintű informatikai ismeret. A szövegek, linkek, képek, média tartalmak stb. úgy rakhatók be, mintha szövegszerkesztőben dolgoznánk. Nem árt tudni, hogy ilyenkor is szükség van minimális karbantartásra (frissítések telepítése).
A weblapoknál fontos, hogy ha a felhasználók rákeresnek egy keresőben a weboldal témájára, akkor minél feljebb jelenjen meg a találatok között. Ennek elérését hívják keresőoptimalizálásnak (SEO). A weblapok url-jei, a keresőszavak, a weboldal leírása (description), a képek címei, a cimkefelhő hatékony megválasztása mind ezt a célt szolgálják.