1. Mechanika

1.1. Newton törvényei

Ismerje fel és jellemezze a mechanikai kölcsönhatásokat. Ismerje a mozgásállapot-változások létrejöttének feltételeit, tudjon példákat említeni különböző típusaikra. Ismerje fel, ábrázolja és jellemezze az egy kölcsönhatásban fellépő erőket, fogalmazza meg, értelmezze Newton törvényeit. Értelmezze a tömeg fogalmát Newton II. törvénye segítségével. Ismerje a sztatikai tömegmérés módszerét. Tudja meghatározni az 1.4. pontban felsorolt mozgásfajták létrejöttének dinamikai feltételét.

1.1.1 Newton I. törvénye

Értelmezze a mindennapos mechanikai jelenségeknél az ok-okozati kapcsolatokat.
Legyen jártas a sztatikai tömegmérésben.
Alkalmazza Newton törvényeit az 1.4. pontban meghatározott mozgásfajtákra.

Kölcsönhatás
Mozgásállapot, – változás
Tehetetlenség, tömeg
Inerciarendszer

1.1.2. Newton II. törvénye

Erőhatás, erő, eredő erő támadáspont, hatásvonal
Lendület, lendületváltozás, Lendületmegmaradás
Zárt rendszer
Ütközések vizsgálata
Szabaderő, kényszererő
Tudja, mit értünk egy test lendületén, lendületváltozásán.
Konkrét, mindennapi példákban (pl. ütközések, közlekedésbiztonság) ismerje fel a lendületmegmaradás törvényének érvényesülését, egy egyenesbe eső változások esetén tudjon egyszerű feladatokat megoldani.

Tudja alkalmazni a lendületmegmaradás törvényét feladatmegoldásokban.

1.1.3. Newton III. törvénye

Legyen jártas az egy testre ható erők és az egy kölcsönhatásban fellépő erők felismerésében, ábrázolásában.

1.2. Pontszerű és merev test egyensúlya

Forgatónyomaték
Tudja értelmezni dinamikai szempontból a testek egyensúlyi állapotát. Ismerje az erő forgató hatását, a forgatónyomaték fogalmát, a merev test egyensúlyának kettős feltételét. Tudjon egyszerű számításos feladatot e témakörben megoldani.
Erőpár
Egyszerű gépek: emelő, csiga
Tömegközéppont: Ismerje a tömegközéppont fogalmát, tudja alkalmazni szabályos homogén testek esetén.

Legyen képes a témához kapcsolódó feladatokat megoldani.
Lejtő, mint egyszerű gép
Legyen képes egyszerű számítások, mérések, szerkesztések elvégzésére. Tudja egyszerű esetekben pontrendszer tömegközéppontját számolással meghatározni.

1.3. A változó forgómozgás dinamikai leírása (emelt szint)

Tehetetlenségi nyomaték, perdület és perdület-megmaradás
Ismerje a forgómozgás dinamikai leírását. Tudja, hogy a test forgásának megváltoztatása a testre ható forgatónyomatékok hatására történik. Lássa a párhuzamot a haladó mozgás és a forgómozgás dinamikai leírásában.
Tudja alkalmazni a forgómozgás mozgásegyenletét egyszerű forgásszimmetrikus testekre.
Legyen tisztában a tiszta gördülés fogalmával és feltételével.
Egyszerű példákban (pl. Naprendszer, korcsolyázó) ismerje fel a perdületmegmaradás törvényének érvényesülését.

1.4. Mozgásfajták

Anyagi pont, merev test
Ismerje az anyagi pont és a merev test fogalmát a probléma jellegének megfelelően.
Vonatkoztatási rendszer – egyszerű példákban ismerje fel a hely és a mozgás viszonylagosságát.
Pálya, út, elmozdulás – tudja alkalmazni a pálya, út, elmozdulás fogalmakat.

Helyvektor, elmozdulásvektor

1.4.1. Egyenes vonalú egyenletes mozgás

Sebesség, átlagsebesség – ismerje és alkalmazza a sebesség fogalmát.
Mozgást befolyásoló tényezők: súrlódás, közegellenállás súrlódási erő – ismerje a súrlódás és a közegellenállás hatását a mozgásoknál, ismerje a súrlódási erők nagyságát befolyásoló tényezőket.

Tudja alkalmazni a csúszási és tapadási súrlódásra vonatkozó összefüggéseket.

1.4.2. Egyenes vonalú egyenletesen változó mozgás

Ismerje fel és jellemezze az egyenes vonalú egyenletesen változó mozgásokat.
Egyenletesen változó mozgás átlagsebessége, pillanatnyi sebessége – konkrét példákon keresztül különböztesse meg az átlag- és a pillanatnyi sebességet, ismerje ezek kapcsolatát.
Gyorsulás – ismerje és alkalmazza a gyorsulás fogalmát.
Négyzetes úttörvény
Tudjon megoldani egyszerű feladatokat.
Szabadesés, nehézségi gyorsulás – értelmezze a szabadesést, mint egyenletesen változó mozgást. Tudja a nehézségi gyorsulás fogalmát és értékét, egyszerűbb feladatokban alkalmazni is.

Az a-t, v-t, s-t grafikon egyikének ismeretében tudja a másik két grafikont elkészíteni. Ismerje az út és a gyorsulás grafikus kiszámítását a v-t grafikonból.

1.4.3. Összetett mozgások

Függőleges hajítás – értelmezze egyszerű példák segítségével az összetett mozgást.

Vízszintes hajítás – tudja meghatározni a függőleges és vízszintes hajítás magasságát, távolságát, időtartamát, végsebességét.

1.4.4. Periodikus mozgások

Jellemezze a periodikus mozgásokat.

Tudjon kinematikai és dinamikai feladatokat megoldani a periodikus mozgások témakörében.

1.4.4.1. Az egyenletes körmozgás

Periódusidő, fordulatszám, kerületi sebesség, szögelfordulás, szögsebesség, centripetális gyorsulás
Centripetális erő mint a körmozgást fenntartó erő – ismerje fel a centripetális gyorsulást okozó erőt konkrét jelenségekben, tudjon egyszerű számításos feladatokat megoldani.

Szöggyorsulás és kerületi gyorsulás

1.4.4.2. Mechanikai rezgések

Rezgőmozgás – ismerje a rezgőmozgás fogalmát.
Harmonikus rezgőmozgás – kitérés, amplitúdó, fázis, rezgésidő, frekvencia
Ismerje a harmonikus rezgőmozgás kinematikai jellemzőit, kapcsolatát az egyenletes körmozgással kísérleti tapasztalat alapján.
Rugalmas erő
A rugóállandó és rugóerő fogalma és alkalmazása egyszerű feladatokban.
Matematikai inga – tudjon periódusidőt mérni.
Lengésidő
Csillapított és csillapítatlan rezgések
Rezgő rendszer energiája
Ismerje, milyen energiaátalakulások mennek végbe a rezgő rendszerben.
Szabadrezgés, kényszerrezgés
Ismerje a szabadrezgés, a kényszerrezgés jelenségét.
Rezonancia – ismerje a rezonancia jelenségét, tudja mindennapi példákon keresztül megmagyarázni káros, illetve hasznos voltát.

Tudja alkalmazni a harmonikus rezgőmozgás összefüggéseit (periódusidő, elmozdulás-idő, sebesség-idő, gyorsulás-idő) egyszerűbb feladatok megoldásában.
Ismerje a matematikai inga periódusidejét leíró összefüggést, feladatmegoldásoknál és méréseknél tudja alkalmazni.

1.4.4.3. Mechanikai hullámok

Ismerje a mechanikai hullám fogalmát, fajtáit, tudjon példákat mondani a mindennapi életből.
Tudja alkalmazni a hullámjelenségeket leíró összefüggéseket.
Longitudinális, transzverzális hullám, polarizált hullám, egy-, két, háromdimenziós hullám
Ismerje fel, hogy egy adott hullám melyik kategóriába tartozik.
Hullámhossz, terjedési sebesség, frekvencia.
Ismerje a hullámmozgást leíró fizikai mennyiségeket. Tudjon példákat mondani a mindennapi életből hullámjelenségekre.
Visszaverődés, törés jelensége. Beesési, visszaverődési, törési szög, törésmutató, polarizáció, interferencia.
Elhajlás, állóhullám
Hangforrás, hanghullámok – a hangtani alapfogalmakat tudja összekapcsolni a hullámmozgást leíró fizikai mennyiségekkel.
Hangerősség, hangmagasság, hangszín.
Ismerje az ultra- és infrahang jellemzőit, néhány gyakorlati alkalmazást, a zajártalom mibenlétét.

Visszaverődés, törés törvényei.
Ismerje az interferencia létrejöttének feltételeit.
Duzzadóhely, csomópont. Húrok, sípok.
Ismerje az állóhullám kialakulásának feltételeit.
Ismerje a decibel mértékegységet, és annak nagyságrendjét az ember által szokásosan érzékelt hangtartományban.
Ultrahang, infrahang

1.5. Munka, energia

Munkavégzés, munka
Definiálja a munkát és a teljesítményt, tudja kiszámítani állandó erőhatás esetén. Ismerje a munka ábrázolását F-s diagramon.
Gyorsítási munka, emelési munka, súrlódási munka. Energia, energiaváltozás
Mechanikai energia: tudja megkülönböztetni a különféle mechanikai energiafajtákat, tudjon azokkal folyamatokat leírni, jellemezni.
Mozgási energia, rugalmassági energia, helyzeti energia.
Energiamegmaradás törvénye – tudja alkalmazni a mechanikai energiamegmaradás törvényét egyszerű feladatokban. Ismerje az energiagazdálkodás környezetvédelmi vonatkozásait.
Mutassa be néhány energiaátalakító berendezés példáján, hogyan hasznosítjuk a természet energiáit.
Teljesítmény, hatásfok – ismerje és alkalmazza egyszerű feladatokban a teljesítmény és a hatásfok fogalmát.

Tudjon munkát, teljesítményt számolni egyenletesen változó erőhatás esetén is.
Jellemezze kvantitatív értelemben a különféle mechanikai energiafajtákat. Forgási energia.
Munkatétel – tudjon egyszerű feladatokat megoldani a munkatétel segítségével.
Konzervatív erők munkája – értelmezze a konzervatív erő fogalmát.
Értelmezze a hatásfokot, mint a folyamatok gazdaságosságának jellemzőjét.

1.6. A speciális relativitáselmélet alapjai (emelt szint)

Ismerje a speciális relativitáselmélet alapgondolatait.
Az éter fogalmának elvetése, fénysebesség.
Egyidejűség, idődilatáció, hosszúságkontrakció.
A tömeg, tömegnövekedés.

1.7. Folyadékok és gázok mechanikája

A légnyomás kimutatása és mérése – ismerje a légnyomás fogalmát, mértékegységeit. Ismerjen néhány, a levegő nyomásával kapcsolatos, gyakorlati szempontból is fontos jelenséget.
Pascal törvénye, hidrosztatikai nyomás, felhajtóerő. Tudja alkalmazni hidrosztatikai ismereteit hétköznapi jelenségek értelmezésére. Legyen képes egyszerű kísérletek elvégzésére.
Felületi feszültség – ismerje a felületi feszültség fogalmát. Ismerje a határfelületeknek azt a tulajdonságát, hogy minimumra törekszenek.Közegellenállás – ismerje a közegellenállás jelenségét, és tudja, hogy mitől függ a közegellenállási erő.Kontinuitási törvény, Bernoulli-törvény – tudjon példát mondani az áramlási törvények alkalmazására a gyakorlati életből.

Tudja alkalmazni hidrosztatikai ismereteit egyszerű számításos feladatok megoldására.
2. Hőtan, termodinamika

2.1. Állapotjelzők, termodinamikai egyensúly

Egyensúlyi állapot, hőmérséklet, nyomás, térfogat, belső energia, anyagmennyiség (tömeg, részecskeszám), mól.
Ideális gáz – tudja, mit értünk állapotjelzőn, nevezze meg őket. Legyen tájékozott arról, milyen módszerekkel történik a hőmérséklet mérése.
Ismerjen különböző hőmérőfajtákat (mérési tartomány, pontosság). Ismerje a Celsius- és Kelvin-skálákat, és feladatokban tudja használni.
Értelmezze, hogy mikor van egy test környezetével termikus egyensúlyban.
Avogadro törvénye – ismerje az Avogadro-törvényt.

2.2. Hőtágulás

Szilárd anyag lineáris, térfogati hőtágulása
Ismerje a hőmérséklet-változás hatására végbemenő méretváltozásokat, tudja azokat konkrét példákkal alátámasztani.
Folyadékok hőtágulása
Ismerje az egyes anyagok különböző hőtágulásának jelentőségét, a jelenség szerepét a természeti és technikai folyamatokban, tudja azokat konkrét példákkal alátámasztani. Mutassa be a hőtágulást egyszerű kísérletekkel.

Feladatok megoldásakor alkalmazza a hőtágulást leíró összefüggéseket.

2.3. Állapotegyenletek (összefüggés a gázok állapotjelzői között)

Gay-Lussac I. és II. törvénye, Boyle-Mariotte törvénye, egyesített gáztörvény, állapotegyenlet
Izobár, izochor, izoterm állapotváltozás
Ismerje és alkalmazza egyszerű feladatokban a gáztörvényeket, tudja összekapcsolni a megfelelő állapotváltozással. Ismerje az állapotegyenletet. Tudjon értelmezni egyszerű p-V diagramokat.

Ismerje és alkalmazza egyszerű feladatokban a gáztörvényeket, tudja összekapcsolni a megfelelő állapotváltozással.
Mutasson be egyszerű kísérleteket a gázok állapotváltozásaira. Legyen jártas a p-V diagramon való grafikus ábrázolásban. Tudja alkalmazni az állapotegyenletet.

2.4. Az ideális gáz kinetikus modellje

Kvalitatív módon ismerje, mit jelent a gáznyomás, a hőmérséklet a kinetikus gázelmélet alapján.
Hőmozgás – ismerjen a hőmozgást bizonyító jelenségeket (pl. Brown-mozgás, diffúzió).
2.5. Energiamegmaradás hőtani folyamatokban

2.5.1. Termikus, mechanikai kölcsönhatás

Hőmennyiség, munkavégzés – ismerje a gázon és a gáz által végzett térfogati munkavégzést és a hőmennyiség fogalmát.
Ismerje a térfogati munkavégzés grafikus megjelenítését p-V diagramon.

Értse a folyamatra jellemző mennyiségek és az állapotjelzők közötti különbséget.

2.5.2. A termodinamika I. főtétele

Belső energia, adiabatikus állapotváltozás
Értelmezze az I. főtételt speciális – izoterm, izochor, izobár, adiabatikus – állapotváltozásokra.

Tudja alkalmazni az I. főtételt feladatmegoldásoknál.

2.5.3. Körfolyamatok (emelt szint)

Tudjon értelmezni p-V diagramon ábrázolt speciális körfolyamatokat.
Perpetuum mobile – ismerje, mit jelent az elsőfajú perpetuum mobile kifejezés, értse a megvalósítás lehetetlenségét.

2.6. Kalorimetria

Fajhő, hőkapacitás, termikus egyensúly, gázok fajhői
Ismerje a hőkapacitás, fajhő fogalmát, és azokat tudja alkalmazni egyszerű problémák esetén.

Mólhő
Ismerje a hőkapacitás, fajhő és mólhő fogalmát, tudja kvalitatív módon megmagyarázni az állandó térfogaton és állandó nyomáson mért fajhő különbözőségét gázoknál.
Legyen képes egyszerű keverési feladatok megoldására.
Tudjon egyszerű kalorimetrikus mérést elvégezni.

2.7. Halmazállapot-változások

Ismerje a különböző halmazállapotok tulajdonságait.
Ismerje a halmazállapot-változásokkal kapcsolatos fogalmakat és azokat tudja alkalmazni egyszerű problémák esetén.
Tudja, milyen energiaváltozással járnak a halmazállapot-változások, legyen képes egyszerű számításos feladatok elvégzésére.

Értelmezze a fogalmakat, és tudjon számításos feladatokat megoldani velük.

2.7.1. Olvadás, fagyás

Olvadáshő, olvadáspont
Ismerje az olvadáspontot befolyásoló tényezőket.

2.7.2. Párolgás, lecsapódás

Párolgáshő, telített és telítetlen gőz, forrás, forráspont, forráshő
Tudja, mely tényezők befolyásolják a párolgás sebességét.
Ismerje a forrás jelenségét, ismerje a forráspontot befolyásoló tényezőket.
Szublimáció
Cseppfolyósíthatóság
Értse a gáz és a gőz fogalmak különbözőségét. Tudja kvalitatív módon magyarázni a gőz telítetté válásának okait, a telített gőz tulajdonságait.

2.7.3. Jég, víz, gőz

A víz különleges fizikai tulajdonságai – ismerje a víz különleges tulajdonságainak jelentőségét, tudjon példákat mondani ezek következményeire (pl. az élet kialakulásában, fennmaradásában betöltött szerepe).
A levegő páratartalma – ismerje a levegő relatív páratartalmát befolyásoló tényezőket.
Csapadékképződés
Kvalitatív módon ismerje az eső, a hó, a jégeső kialakulásának legfontosabb okait.
Ismerje, milyen változásokat okoz a felmelegedés, az üvegházhatás, a savas eső stb. a Földön.
2.8. A termodinamika II. főtétele

2.8.1. Hőfolyamatok iránya

Tudjon értelmezni mindennapi jelenségeket a II. főtétel alapján.
Reverzibilis, irreverzibilis folyamatok – ismerje a reverzibilis, irreverzibilis folyamatok fogalmát.

Rendezettség, rendezetlenség – értse, hogy mit jelent termodinamikai értelemben a rendezettség, rendezetlenség fogalma.
Példákban értelmezze a reverzibilis, irreverzibilis folyamatok fogalmát.

2.8.2. Hőerőgépek

Hatásfok – legyen tisztában a hőerőgépek hatásfokának fogalmával és korlátaival.

Tudja alkalmazni a hőerőgépek működését leíró fogalmakat konkrét esetekre (pl. gőzgép, belső égésű motor).
Ismerje a hűtőgép működési elvét.
Másodfajú perpetuum mobile – ismerje a másodfajú perpetuum mobile megvalósíthatatlanságát.

2.9. A hőterjedés formái

Ismerje a hővezetés, hőáramlás és hősugárzás jelenségét.

3. Elektromágnesesség

Értse az elektrosztatikai alapjelenségeket, és tudja ezeket elemezni és bemutatni egyszerű elektrosztatikai kísérletek, hétköznapi jelenségek alapján.
3.1. Elektromos mező

3.1.1. Elektrosztatikai alapjelenségek

Értse az elektrosztatikai alapjelenségeket, és tudja ezeket elemezni és bemutatni egyszerű elektrosztatikai kísérletek, hétköznapi jelenségek alapján.
Kétféle elektromos töltés, vezetők és szigetelők, elektroszkóp, elektromos megosztás.
Coulomb-törvény – alkalmazza a Coulomb-törvényt feladatmegoldásban.
A töltésmegmaradás törvénye

Alkalmazza az elektromos mező jellemzésére használt fogalmakat.

3.1.2. Az elektromos mező jellemzése

Ismerje a pontszerű elektromos töltés által létrehozott és a homogén elektromos mező szerkezetét és tudja jellemezni az erővonalak segítségével.
Térerősség, erővonalak, -fluxus, feszültség, homogén mező
Tudja alkalmazni az összefüggéseket homogén elektromos mező esetén egyszerű feladatokban.
Tudja, hogy az elektromos mező által végzett munka független az úttól.

A szuperpozíció elve
Potenciál, ekvipotenciális felület, földpotenciál.
Konzervatív mező
A pontszerű elektromos töltés által létrehozott és a homogén elektromos mezőt tudja jellemezni az ekvipotenciális felületek segítségével.
Értse, hogy az elektrosztatikus mező konzervatív volta miatt értelmezhető a potenciál és a feszültség fogalma.

3.1.3. Töltések mozgása elektromos mezőben (emelt szint)

Alkalmazza a munkatételt ponttöltésre elektromos mezőben.

3.1.4. Töltés, térerősség, potenciál a vezetőkön

Töltések elhelyezkedése vezetőkön, térerősség a vezetők belsejében és felületén, csúcshatás, az elektromos mező árnyékolása, földelés.
Ismerje a töltés- és térerősség viszonyokat a vezetőkön, legyen tisztában ezek következményeivel a mindennapi életben, tudjon példákat mondani gyakorlati alkalmazásukra.

3.1.5. Kondenzátorok

Kapacitás, síkkondenzátor – ismerje a kondenzátor és a kapacitás fogalmát. Tudjon példát mondani a kondenzátor gyakorlati alkalmazására.
Feltöltött kondenzátor energiája – ismerje a kondenzátor energiáját.

Potenciál, permittivitás
Ismerje a kondenzátor lemezei között lévő szigetelőanyag kapacitásmódosító szerepét. Ismerje a síkkondenzátor kapacitásának meghatározását.
Ismerje a feltöltött kondenzátor energiájának meghatározását, és alkalmazza a fenti összefüggéseket feladatok megoldásában.
3.2. Egyenáram

3.2.1. Elektromos áram, áramerősség

Feszültségforrás, áramforrás
Értse az elektromos áram létrejöttének feltételeit, ismerje az áramkör részeit, tudjon egyszerű áramkört összeállítani.
Elektromotoros erő, belső feszültség, kapocsfeszültség
Áramerősség- és feszültségmérő műszerek – ismerje az áramerősség- és feszültségmérő eszközök használatát.

3.2.2. Ohm törvénye

Értse az Ohm-törvényt vezető szakaszra és ennek következményeit, tudja alkalmazni egyszerű feladat megoldására, kísérlet, illetve ábra elemzésére.
Ellenállás, vezetők ellenállása, fajlagos ellenállás
Változtatható ellenállás
Fogyasztók soros és párhuzamos kapcsolása
Az eredő ellenállás – ismerje a soros és a párhuzamos kapcsolásra vonatkozó összefüggéseket, és alkalmazza ezeket egyszerű áramkörökre.

Alkalmazza az Ohm-törvényt összetett feladat megoldására, kísérlet, illetve ábra elemzésére. Ismerjen ellenállás-mérési módszert.
Belső ellenállás, külső ellenállás.
Az ellenállás hőmérsékletfüggése – ismerje a fémek ellenállásának hőmérsékletfüggését.
Értse a soros és a párhuzamos kapcsolásra vonatkozó összefüggések magyarázatát, és alkalmazza ezeket összetettebb áramkörökre is. Alkalmazza ismereteit egyszerűbb egyenáramú mérések megtervezésére, vagy megadott kapcsolási rajz alapján történő összeállítására és elvégzésére.
Telepek soros kapcsolása

3.2.3. Félvezetők

Ismerje a félvezető fogalmát, tulajdonságait.
Félvezető eszközök, tudjon megnevezni félvezető kristályokat. Tudja megfogalmazni a félvezetők alkalmazásának jelentőségét a technika fejlődésében, tudjon példákat mondani a félvezetők gyakorlati alkalmazására (pl. dióda, tranzisztor, memóriachip, napelemek).

3.2.3. Az egyenáram hatásai, munkája és teljesítménye

Ismerje az elektromos áram hatásait és alkalmazásukat az elektromos eszközökben.
Alkalmazza egyszerű feladatok megoldására az elektromos eszközök teljesítményével és energiafogyasztásával kapcsolatos ismereteit.
Hő-, mágneses, vegyi hatás
Ismerje az áram élettani hatásait, a baleset-megelőzési és érintésvédelmi szabályokat.
Galvánelemek, akkumulátor
Ismerje a galvánelem és az akkumulátor fogalmát, és ezek környezetkárosító hatását.

Tudja az ismereteit alkalmazni egyszerű elektrolízises problémák értelmezésében.
3.3. Az időben állandó mágneses mező

3.3.1. Mágneses alapjelenségek

A dipólus fogalma
Mágnesezhetőség, mágneses megosztás
A Föld mágneses mezeje, iránytű – ismerje a Föld mágneses mezejét és az iránytű használatát.

Ismerje az analógiát és a különbséget a magneto- és az elektrosztatikai alapjelenségek között.

3.3.2. A mágneses mező jellemzése

Indukcióvektor, indukcióvonalak, indukciófluxus
Ismerje a mágneses mező jellemzésére használt fogalmakat és definíciójukat, tudja kvalitatív módon jellemezni a különböző mágneses mezőket.

Tudja kvantitatív módon jellemezni a mágneses mezőket.
Ismerje az elektromos áram keltette mágneses mezőnek az elektrosztatikus mezőtől eltérő szerkezetét.

3.3.3. Az áram mágneses mezeje

Hosszú egyenes vezető, áramhurok, egyenes tekercs mágneses mezeje
Homogén mágneses mező
Ismerje az egyenes tekercs és az egyenes vezető mágneses mezejének jellegét.
Elektromágnes, vasmag
Ismerje az elektromágnes néhány gyakorlati alkalmazását, a vasmag szerepét hangszóró, csengő, műszerek, relé stb.).

Mágneses permeabilitás
Alkalmazza a speciális alakú áramvezetők mágneses mezejére vonatkozó összefüggéseket egyszerű feladatokban.

3.3.4. Mágneses erőhatások

A mágneses mező erőhatása áramjárta vezetőre – ismerje a mágneses mező erőhatását áramjárta vezetőre nagyság és irány szerint speciális esetben.
Lorentz-erő – ismerje a Lorentz-erő fogalmát, hatását a mozgó töltésre, ismerje ennek néhány következményét.

Két párhuzamos, hosszú egyenes vezető között ható erő
Tudjon a Lorentz-erővel kapcsolatos feladatokat megoldani.
Részecskegyorsító berendezés – tudjon megnevezni egy gyorsítótípust és ismerje működési elvét.
3.4. Az időben változó mágneses mező

3.4.1. Az indukció alapjelensége

Mozgási indukció, nyugalmi indukció
Ismerje az indukció alapjelenségét, és tudja, hogy a mágneses mező mindennemű megváltozása elektromos mezőt hoz létre.
Lenz törvénye – ismerje Lenz törvényét, és tudjon hozzá kapcsolódó egyszerű kísérleteket és jelenségeket említeni.
Önindukció – ismerje az önindukció szerepét az áram ki- és bekapcsolásánál.
Tekercs mágneses energiája
Ismerje a tekercs mágneses energiáját.

Faraday-féle indukciós törvény
Tudjon egyszerű jelenségeket a Lenz-törvény alapján értelmezni.
Kölcsönös indukció
Ismerje az időben változó mágneses mező keltette elektromos mező és a nyugvó töltés körül kialakuló elektromos mező eltérő szerkezetét.
Alkalmazza az indukcióval kapcsolatos ismereteit egyszerű feladatok megoldására.

3.4.2. A váltakozó áram

A váltakozó áram fogalma
Ismerje a váltakozó áram előállításának módját, a váltakozó áram tulajdonságait, hatásait, és hasonlítsa össze az egyenáraméval.
Generátor, motor, dinamó
Ismerje a generátor, a motor és a dinamó működési elvét, alkalmazásait.
Pillanatnyi, maximális és effektív feszültség és áramerősség
Ismerje az effektív feszültség és áramerősség jelentését. Ismerje a hálózati áram alkalmazásával kapcsolatos gyakorlati tudnivalókat.
Ismerje, hogy a tekercs és a kondenzátor eltérő módon viselkedik egyenárammal és váltakozó árammal szemben.

Ismerje a feszültség és az áram időbeli lefolyását leíró összefüggéseket.
Alkalmazza ismereteit egyszerűbb váltakozó áramú kísérletek megadott kapcsolási rajz alapján történő összeállítására és elvégzésére.
Váltakozó áramú ellenállások: ohmos, induktív és kapacitív ellenállás
Fáziskésés, fázissietés
A tekercs és a kondenzátor eltérő módon viselkedik egyenárammal és váltakozó árammal szemben – értse az eltérő viselkedés okát.

3.4.3. A váltakozó áram teljesítménye és munkája

Fáziseltérés nélküli esetben ismerje az átlagos teljesítmény és a munka kiszámítását.
Transzformátor – ismerje a transzformátor felépítését, működési elvét és szerepét az energia szállításában. Tudjon egyszerű feladatokat megoldani a transzformátorral kapcsolatban.

Hatásos teljesítmény, látszólagos teljesítmény
Általános esetben ismerje az átlagos teljesítmény és a munka kiszámítását.

3.5. Elektromágneses hullámok

Az elektromágneses hullám fogalma, terjedési sebessége vákuumban
Ismerje a mechanikai és az elektromágneses hullámok azonos és eltérő viselkedését.
Az elektromágneses hullámok spektruma: rádióhullámok, infravörös sugarak, fény, ultraibolya, röntgen- és gammasugarak – ismerje az elektromágneses spektrumot, tudja az elektromágneses hullámok terjedési tulajdonságait kvalitatív módon leírni.
Ismerje a különböző elektromágneses hullámok alkalmazását és biológiai hatásait.
Párhuzamos rezgőkör – tudja, miből áll egy rezgőkör, és milyen energiaátalakulás megy végbe benne.
Rezonancia
Antenna, szabad elektromágneses hullámok

Ismerje, hogy a modern híradástechnikai, távközlési, kép- és hangrögzítő eszközök működési alapelveiben a tanultakból (elektromágneses spektrum) mit használnak fel.
Párhuzamos rezgőkör zárt, nyitott – értse a rezgőkörben létrejövő szabad elektromágneses rezgések kialakulását
Thomson-képlet
Csatolt rezgések
Dipólus sugárzása
Ismerje a gyorsuló töltés és az elektromágneses hullám kapcsolatát.
3.5.1. Az elektromágneses hullám fogalma
4. Optika
4.1. A fény mint elektromágneses hullám

4.1.1. Terjedési tulajdonságok

Fényforrás, fénynyaláb, fénysugár
Tudja, hogy a fény elektromágneses hullám, ismerje ennek következményeit. Ismerje a fény terjedési tulajdonságait, tudja tapasztalati és kísérleti bizonyítékokkal alátámasztani.
Fénysebesség – tudja, hogy a fénysebesség határsebesség

Ismerjen a fénysebesség mérésére vonatkozó klasszikus módszert (pl. Olaf Römer, Fizeau).

4.1.2. Hullámjelenségek

A visszaverődés és törés törvényei – Snellius-Descartes törvény
tudja alkalmazni a hullámtani törvényeket egyszerűbb feladatokban.
Ismerje fel a jelenségeket, legyen tisztában létrejöttük feltételeivel, és értse az ezzel kapcsolatos természeti jelenségeket és technikai eszközöket. Tudja egyszerű kísérletekkel szemléltetni a jelenségeket.
Prizma
Abszolút és relatív törésmutató
Teljes visszaverődés, határszög (száloptika)
Diszperzió – ismerje, hogy a prizma a fehér fényt a szivárvány színeire bontja.
Színképek, homogén és összetett színek – legyen ismerete a homogén és összetett színekről.
Fényinterferencia, fénypolarizáció, polárszűrő – ismerje az interferenciát, elhajlást és a polarizációt, és ismerje fel ezeket egyszerű jelenségekben. Értse a fény transzverzális jellegét.

Planparalel lemez
Alkalmazza a hullámtani törvényeket összetett (prizma, planparalel lemez) feladatokban.
Tudjon egyszerűbb méréseket tervezni és elvégezni a hullámtani törvényekkel kapcsolatban (pl. törésmutató meghatározása).
Ismerje, hogy a fény terjedési sebessége egy közegben frekvenciafüggő.
Ismerje és értelmezze a színfelbontás néhány esetét (prizma, rács).
Koherencia
Fényelhajlás résen, rácson – tudja alkalmazni a rácson történő elhajlásra vonatkozó összefüggéseket hullámhossz mérésére.
Lézerfény – ismerje a lézerfény fogalmát, tulajdonságait.

4.1.3. A geometriai fénytani leképezés

Az optikai kép fogalma (valódi, látszólagos)
Síktükör, lapos gömbtükrök (homorú, domború), vékony lencsék (gyűjtő, szóró) – ismerje a képalkotás fogalmát sík- és gömbtükrök, valamint lencsék esetén. Tudjon képszerkesztést végezni tükrökre, lencsékre a nevezetes sugármenetek segítségével. Ismerje, hogy a lencse gyűjtő és szóró mivolta adott közegben a lencse alakjától függ.
Fókusztávolság, dioptria, leképezési törvény, nagyítás
Alkalmazza egyszerű feladatok megoldására a leképezési törvényt.
Tudjon egyszerűbb méréseket elvégezni a leképezési törvénnyel kapcsolatban. (Pl. tükör, illetve lencse fókusztávolságának meghatározása.)
Egyszerű nagyító, fényképezőgép, vetítő, mikroszkóp, távcső
Ismerje a tükrök, lencsék, optikai eszközök gyakorlati alkalmazását, az egyszerűbb eszközök működési elvét.

Tudja, hogy a lencse gyűjtő és szóró mivolta a környező közeg anyagától is függ.
Alkalmazza a leképezési törvényt összetettebb feladatok megoldására.
Tudjon egyszerűbb méréseket tervezni a leképezési törvénnyel kapcsolatban.

4.1.4. A szem és a látás

Rövidlátás, távollátás, szemüveg – ismerje a szem fizikai működésével és védelmével kapcsolatos tudnivalókat, a rövidlátás és a távollátás lényegét, a szemüveg használatát, a dioptria fogalmát.
5. Atomfizika, magfizika

5.1. Az anyag szerkezete

Atom, molekula, ion, kémiai elem – tudja meghatározni az atom, molekula, ion és elem fogalmát. Tudjon példákat mondani az ezek létezését bizonyító fizikai-kémiai jelenségekre.
Avogadro-szám, relatív atomtömeg, atomi tömegegység – ismerje az Avogadro-számot, a relatív atomtömeg és az atomi tömegegység fogalmát, ezek kapcsolatát.

Tudjon ezekkel a mennyiségekkel számításokat végezni.

5.2. Az atom szerkezete

Elektron, elemi töltés – ismerje az elektron tömegének és töltésének meghatározására vonatkozó kísérletek alapelvét.
Elektronburok
Ismerje az elektromosság atomos természetét.
Rutherford-féle atommodell – tudja ismertetni Rutherford atommodelljét, szórási kísérletének eredményeit.
Atommag – ismerje az atommag és az elektronburok méretének nagyságrendjét.

Tudja értelmezni Thomson katódsugárcsöves méréseit, a Millikan-kísérletet.

5.2.1. A kvantumfizika elemei

Planck-formula – ismerje Planck alapvetően új gondolatát az energia kvantáltságáról. Ismerje a Planck-formulát.
Foton (energiakvantum), fényelektromos jelenség, kilépési munka
Tudja megfogalmazni az einsteini felismerést a fénysugárzás energiájának kvantumosságáról. Ismerje a foton jellemzőit.
Tudja értelmezni a fotoeffektus jelenségét.
Fotocella (fényelem) – tudja ismertetni a fotocella működési elvét, tudjon példát mondani gyakorlati alkalmazására.
Vonalas színkép – ismerje a vonalas színkép keletkezését, tudja indokolni alkalmazhatóságát az anyagi minőség meghatározására. Ismerje a színképvonalak hullámhossza és az atomi elektronok energiája közötti összefüggést.
Bohr-féle atommodell, energiaszintek, Bohr-posztulátumok – tudja megmagyarázni a Bohr-modell újszerűségét Rutherford modelljéhez képest.
Alapállapot, gerjesztett állapot, ionizációs energia – ismerje az alap- és a gerjesztett állapot, valamint az ionizációs energia fogalmát.

Tudja a kilépési munka és a Planck-állandó méréssel való meghatározását.
Emissziós színkép, abszorpciós színkép – ismerje az emissziós és abszorpciós színképek jellemzőit.
Tudja mindezt értelmezni új elemek felfedezése szempontjából.
Tudjon számításokat végezni az atomok által elnyelt vagy kibocsátott fotonokkal kapcsolatban.

5.2.2. Részecske- és hullámtermészet

A fény mint részecske
Tudja megfogalmazni a fény kettős természetének jelentését.
Tömeg-energia ekvivalencia – ismerje a tömeg-energia ekvivalenciáját kifejező einsteini egyenletet.
Az elektron hullámtermészete – ismerje az elektron hullámtermészetét.

Tudja felírni a foton tömegére és energiájára vonatkozó összefüggéseket.
de Broglie-hullámhossz – ismerje az elektron de Broglie-hullámhosszát és kiszámítását egy szabadon mozgó részecske esetére.
Tudja megfogalmazni az anyag kettős természetét.
Ismerjen az elektron hullámtermészetét bizonyító kísérletet.
Heisenberg-féle határozatlansági reláció

5.2.3. Az elektronburok szerkezete

Kvantumszámok: fő- és mellékkvantumszám – ismerje a fő- és mellékkvantumszám fogalmát, tudja, hogy az elektron állapotának teljes jellemzéséhez további adatok szükségesek.
Tudja meghatározni az elektronhéj fogalmát.
Pauli-féle kizárási elv – tudja megfogalmazni a Pauli-féle kizárási elvet.
Elektronhéj

Mágneses kvantumszám, spin
Tudja értelmezni a kvantumszámok fizikai jelentését.
Tudja megfogalmazni a Bohr-modell erre vonatkozó korlátait.
Hund-szabály – tudja alkalmazni Pauli elvét és a Hund-szabályt az elektronok betöltési rendjére a periódusos rendszerben.
Kvantummechanikai atommodell
Ismerje az elektron „tartózkodási helyének” jelentését az atomban a kvantummechanikai atommodell szerint.
5.3. Az atommagban lejátszódó jelenségek

5.3.1. Az atommag összetétele

Proton, neutron, nukleon, rendszám, tömegszám
Tudja felsorolni az atommagot alkotó részecskéket. Ismerje a proton és a neutron tömegének az elektron tömegéhez viszonyított nagyságrendjét. Tudja a proton és a neutron legfontosabb jellemzőit. Tudja megfogalmazni a neutron felfedezésének jelentőségét az atommag felépítésének megismerésében. Ismerje a nukleon, a rendszám és a tömegszám fogalmának meghatározását, tudja a közöttük fennálló összefüggéseket.
Izotóp – tudja meghatározni az izotóp fogalmát, tudjon példát mondani a természetben található stabil és instabil izotópokra.
Erős (nukleáris) kölcsönhatás – ismerje az erős (nukleáris) kölcsönhatás fogalmát, jellemzőit.
Magerő – tudja megmagyarázni a magerő fogalmát, természetét.
Tömeghiány, kötési energia – tudja értelmezni a tömegdefektus keletkezését. Tudja értelmezni az atommag kötési energiáját a tömegdefektus alapján, ismerje nagyságrendjét.

Tudja kiszámolni a tömegdefektus nagyságát.
Fajlagos kötési energia – tudja meghatározni a fajlagos kötési energia fogalmát, nagyságrendjét MeV-ban kifejezve. Tudja értelmezni a fajlagos kötési energia görbéjét a tömegszám függvényében.

5.3.2. Radioaktivitás

Radioaktív bomlás – tudja meghatározni a radioaktív bomlás fogalmát.
α-, β-, γ-sugárzás – tudja jellemezni az α-, β-, γ-sugárzást. Tudja értelmezni a bomlás során átalakuló atommagok rendszám- és tömegszám-változását.
Magreakció, felezési idő, bomlási törvény – ismerje a magreakció, a felezési idő fogalmát, a bomlási törvényt.
Aktivitás – ismerje az aktivitás, a bomlási sor fogalmát, ábra alapján tudjon megadott bomlási sort ismertetni.
Mesterséges radioaktivitás – ismerje a mesterséges radioaktivitás fogalmát.
Tudjon példákat mondani a radioaktív izotópok ipari, orvosi és tudományos alkalmazására.
Sugárzásmérő detektorok – tudjon példát mondani sugárzásmérő eszközre és annak gyakorlati alkalmazására.

Tudja a bomlási törvényt egyszerű feladatmegoldásban használni.
Ismerje néhány sugárzásfajta detektálására alkalmas eszköz (GM-cső, Wilson-kamra) működési elvét.

5.3.3. Maghasadás

Hasadási reakció, hasadási termék – ismerje a maghasadás folyamatát, jellemzőit. Tudjon párhuzamot vonni a radioaktív bomlás és a maghasadás között. Ismerje a hasadási termék fogalmát.
Lassítás
Láncreakció – tudja ismertetni a láncreakció folyamatát, megvalósításának feltételeit.
Hasadási energia – ismerje a maghasadás során felszabaduló energia nagyságát és keletkezésének módját.
Szabályozott láncreakció, atomreaktor, atomerőmű, atomenergia (nukleáris energia) – tudja elmagyarázni a szabályozott láncreakció folyamatát, megvalósítását az atomreaktorban.
Ismerje az atomerőmű és a hagyományos erőmű közötti különbség lényegét.
Tudja megfogalmazni az atomenergia (nukleáris energia) jelentőségét az energiatermelésben. Ismerje az atomerőművek előnyeit, tudjon reális értékelést adni a veszélyességükről.
Szabályozatlan láncreakció, atombomba – ismerje a szabályozatlan láncreakció folyamatát, az atombomba működési elvét.

Tudja elemezni a 235U-ra megadott hasadási reakció egyenletét.
Tudja indokolni, hogy miért alkalmas az atomreaktor radioaktív izotóp gyártására.

5.3.4. Magfúzió

Tudja elmagyarázni a magfúzió folyamatát és értelmezni az energiafelszabadulást.
A Nap energiája – ismerje a Napban lejátszódó energiatermelő folyamatot.
Hidrogénbomba – ismerje a H-bomba működési elvét.

Tudjon értelmezni megadott fúziós magreakció egyenletet.

5.4. Sugárvédelem

Ismerje a radioaktív sugárzás környezeti és biológiai hatásait.
Sugárterhelés – ismerje a sugárterhelés fogalmát.
Háttérsugárzás – tudja megfogalmazni a háttérsugárzás eredetét.
Elnyelt sugárdózis
Tudja ismertetni a sugárzások elleni védelem szükségességét és módszereit.
Dózisegyenérték – ismerje az embert érő átlagos sugárterhelés összetételét. Ismerje az elnyelt sugárdózis fogalmát, mértékegységét, valamint a dózisegyenérték fogalmát, mértékegységét.

5.5. Elemi részek (emelt szint)

Stabil és instabil részecske
Neutrino
Szétsugárzás-párkeltés
Tudjon a stabil és instabil elemi részecskére példát mondani. Tudja, mi az antirészecske. Ismerje a neutrino jelentőségét a maghasadás energiamérlegében. Ismerje a szétsugárzás és párkeltés folyamatát.
6. Gravitáció, csillagászat

6.1. A gravitációs mező

Az általános tömegvonzás törvénye
Ismerje a gravitációs kölcsönhatásban a tömegek szerepét, az erő távolságfüggését, tudja értelmezni ennek általános érvényét.
A bolygómozgás Kepler-törvényei – értelmezze a Kepler-törvényeket a bolygómozgásokra és a Föld körül keringő műholdak mozgására.
Súly és súlytalanság – értelmezze a súly és súlytalanság fogalmát.
Nehézségi erő
Tudjon példát mondani a gravitációs gyorsulás mérési eljárásaira.
Potenciális energia homogén gravitációs mezőben és centrális gravitációs mezőben
Feladatokban tudja alkalmazni a homogén gravitációs mezőre vonatkozó összefüggéseket.
Kozmikus sebességek – tudja értelmezni a kozmikus sebességeket.

Ismerje a Kepler törvényei és Newton gravitációs törvénye közötti összefüggést. Ismerje a gravitációs állandó mérését.
Problémamegoldásban tudja figyelembe venni a gravitációs gyorsulás tömeg- és távolságfüggését, térerősségjellegét.

6.2. Csillagászat

Fényév – ismerje a fényév távolságegységet.
Vizsgálati módszerek, eszközök – legyen ismerete az űrkutatás alapvető vizsgálati módszereiről és eszközeiről.
Naprendszer – legyen fogalma a Naprendszer méretéről, ismerje a bolygókat, a fő típusok jellegzetességeit, mozgásukat.
Nap – ismerje a Nap szerkezetének főbb részeit, anyagi összetételét, legfontosabb adatait.
Hold – tudja jellemezni a Hold felszínét, anyagát, ismerje legfontosabb adatait. Ismerje a holdfázisokat, a nap- és holdfogyatkozásokat.
Üstökösök, meteoritok
A csillagok – határozza meg a csillag fogalmát, tudjon megnevezni néhány csillagot. Jellemezze a csillagok Naphoz viszonyított méretét, tömegét.
A Tejútrendszer, galaxisok – ismerje a Tejútrendszer szerkezetét, méreteit, tudja, hogy a Tejútrendszer is egy galaxis. Ismerje a Tejútrendszeren belül a Naprendszer elhelyezkedését. Legyen tájékozott a galaxisok hozzávetőleges számát és távolságát illetően, legyen ismerete az Univerzum méreteiről.
Az Ősrobbanás elmélete – ismerje az Ősrobbanás-elmélet lényegét, az ebből adódó következtetéseket a Világegyetem korára és kiinduló állapotára vonatkozóan.
A táguló Univerzum
7. Fizika- és kultúrtörténeti ismeretek

7.1. A fizikatörténet fontosabb személyiségei

Tudja, hogy a felsorolt tudósok mikor (fél évszázad pontossággal) és hol éltek, tudja, melyek voltak legfontosabb, a tanultakhoz köthető eredményeik.
Arkhimédész, Kopernikusz, Kepler, Galilei, Newton, Huygens, Watt, Ohm, Joule, Ampère, Faraday, Jedlik Ányos, Eötvös Loránd, J. J. Thomson, Rutherford, M. Curie és P. Curie, Planck, Bohr, Einstein, Kármán Tódor, Szilárd Leó, Teller Ede, Wigner Jenő

Maxwell, Hertz, Heisenberg, Gábor Dénes

7.2. Felfedezések, találmányok, elméletek

Geo- és heliocentrikus világkép
„Égi és földi mechanika egyesítése”
Távcső, mikroszkóp, vetítő
A fény természetének problémája
Gőzgép és alkalmazásai
Dinamó, generátor, elektromotor
Az elektromágnesség egységes elmélete
Belső égésű motorok
Az elektron felfedezésének története
Radioaktivitás, az atomenergia alkalmazása
Röntgensugárzás
Kvantummechanika
Az űrkutatás történetének legfontosabb eredményei
Félvezetők
Tudja a felsoroltak keletkezésének idejét fél évszázad pontossággal, a 20. századtól évtized pontossággal. Tudja a felsoroltak hatását, jelentőségét egy-két érvvel alátámasztani, az elméletek lényegét néhány mondatban összefoglalni. Tudja a felsoroltakat a megfelelő nevekkel összekapcsolni.
Ismerje a geo- és heliocentrikus világképet.
Tudja, milyen szerepe volt a kísérlet és a mérés mint megismerési módszer megjelenésének az újkori fizika kialakulásában.
Ismerje a newtoni fizika tudománytörténeti hatását.
Ismerje az optikai eszközök hatását az egyéb tudományok fejlődésében.
Ismerjen néhány új energiatermelő, -átalakító technikát, és azok hatását az adott kor gazdasági és társadalmi folyamataira (gőzgépek, az elektromos energia és szállíthatósága, atomenergia, alternatív energiahordozók).
Tudja felsorolni a klasszikus fizika és a kvantummechanika alapvető szemléletmódbeli eltéréseit.
Ismerje a nukleáris fegyverek jelenlétének hatását világunkban.
Ismerje a modern híradástechnikai, távközlési, számítástechnikai eszközöknek a mindennapi életre is gyakorolt hatását.

Speciális relativitáselmélet
Lézer
Ismerje Maxwell és Hertz munkásságának lényegét, jelentőségét.
Tudja felsorolni a tanultak alapján a klasszikus fizika és a relativitáselmélet alapvető szemléletmódbeli eltéréseit.